Latexallergia, irritatív, allergiás kontaktekcéma

Megelőzhetők-e a foglalkozási betegségek?

Dr. Balogh Katalin
Budai Allergiaközpont

Magyar Fogorvos, 2009/4.

Napjainkban Magyarországon minden harmadik ember szenved valamilyen allergiás betegségben. Ez az arány folyamatosan változik, az allergiák gyakorisága tíz évente megduplázódik. Az immunrendszer eme téves reakcióján alapuló, néha “csupán”életminőséget negatíve befolyásoló betegség a fogorvosok egyik legfőbb munkaeszközét, a kezeit veszélyeztetheti. Időközben az is kiderült, hogy az allergizáló, irritáló anyagoktól, fertőzésektől védő gumikesztyű maga is allergiát okozhat, néha sajnos súlyos következményekkel.

Az atopiás bőrbetegségek előfordulása Európában 12-26%. Az előfordulása gyermekek között magasabb. A pontos adatokhoz jutást nehezíti, hogy a diagnosztikai kritériumok napjainkban sem egységesek. Kanadai szerzők a latexallergia előfordulásának növekedését találták egészségügyben (például fogászati szakterületen) dolgozók között. Allergiás bőrreakciót okozhatnak a metakrilátok, a fémek, az epoxigyanta és a fertőtlenítőszerek. Tüneteiben nem kevésbé kellemetlen az irritatív kontakt dermatitisz, mely a bőr barriersérülése következtében, az immunrendszer sejtjeinek közvetítése nélkül alakul ki. Európában a munkavégzéshez köthető bőrbetegségek aránya gyorsabban nő, mint az egyéb foglalkozási betegségeké. A leginkább érintett foglalkozási csoportok az egészségügy mellett a fodrászok, fémmunkások, hentesek, pékek és a tisztító iparág.

Latexallergia

IgE mediált, korai típusú túlérzékenység, melyet a gumigyártás alapjául szolgáló anyag egyik vízoldékony fehérjerésze vált ki. Tünetei az enyhe urtikáriától a légúti tüneteken át az anafilaxiáig terjedhetnek. A szintetizáció legtöbbször a bőrön át latex tartalmú eszközök – például gumikesztyű – használata közben alakul ki. A banán, avokádó és a burgonya, valamint a természetes gumilatex között allergológiai keresztreakció léphet fel, így a felsorolt élelmiszerek is reakciót válthatnak ki a latexallergiás betegekben. Kimutatása bőrteszt (prick) vagy laboratóriumi úton történik.

Irritatív, nem allergiás kontaktekcéma

Akut és krónikus formáját különböztetjük meg, előbbi erős hatású bázikus anyagok behatására, utóbbi gyenge izgatószerek hosszú időn át bekövetkező ismételt behatására jön létre. A foglalkozási bőrbetegségek jelentős része ide tartozik. Jellemzői: száraz, pikkelyes bőr, berepedezések, hólyagocskák. A behatás megszűnése után 8-10 nap múlva megszűnnek a tünetek. Kiváltói leggyakrabban savak, lúgok, detergensek.

Allergiás kontaktekcéma

Késői, IV. típusú túlérzékenységi reakción alapuló, a beteg környezetében lévő olyan anyag által kiváltott tünetcsoport, amellyel tartósan és rendszeresen érintkezik. Akut és krónikus formája ismeretes, előbbire jellemző az érintett bőrfelületen hólyagocskák, nedvező, esetleg pörkökkel fedett, beszűrt bőrfelületen. A krónikus formára a megvastagodás, szárazság, berepedezés jellemző inkább, bár a két forma keveredése, a felülfertőződések miatt tisztán ritkán különíthető el. Leggyakoribb kiváltói a fémek, formaldehid, gumigyártási segédanyagok, balzsamok, illóolajok, helyileg használt gyógyszerkészítmények.

A tünetek kialakulásában egyértelműen szerepet játszik a bőr barrierfunkciójának sérülése, melyet Cork és munkatársai szerint részben genetikai mutációk miatt a stratum corneumban megváltozott enzimműködés okoz.

Az egyidejű környezeti behatások (például mosás szappannal vagy detergensekkel) vagy a tartós lokális kortikoszteroid terápia tovább fokozzák a stratum corneumban a kimotriptikus enzim termelését, és szintén károsítják az epidermális barrierfunkciót. Az epidermális barriert a háziporatkából, valamint a Staphylococcus aureusból származó exogén proetázok is károsíthatják.

A barrierfunkció megőrzésének jelentősége a latexallergia esetleges megelőzése, az idült irritatív vagy allergiás kontakt dermatitisz megelőzése és / vagy tüneteinek csökkentése az ismételt allergén vagy irritáns expozíció ellenére rendkívül fontos, különösen olyan esetekben, mikor az expozíció nem kerülhető el. E célból fejlesztettek ki, és számos vizsgálatban jó eredménnyel teszteltek egy bőrvédő habot. A készítmény kétféle, eltérő tulajdonsággal rendelkező csoportba osztható alkotórészeket tartalmaz. Az első a lipofil, illetve hidrofób anyagcsoport, amely a stratum corneum disjunctum intercelluláris terébe jut be, a második erősen hidrofil anyagokból áll, ezek megmaradnak a hámréteg hidrofil felületén.

A kétféle anyagcsoport emulzoid kétfázisú rendszert képez. A bőrre való felvitel után egy perccel a test melege által felolvasztott anyag behatol a bőr felső rétegébe, anélkül, hogy látható nyomot hagyna. Ott egy filmszerű védőréteget képez, amely a bőr felszínén nem érzékelhető. A védőhatás a felviteltől számított négy óráig tart, többszöri kézmosás mellett is (Marly Skin). A sebészeti kézfertőtlenítést nem akadályozza. A használat során a természetes bőrfunkciók nem sérülnek.  Orvosok esetében a kesztyű viselését természetesen nem váltja ki, de védi a bőrt a latex allergizáló hatásától, sőt, a kesztyű esetleges sérülése esetén is nyújt védelmet. A klinikai vizsgálatok alapján a bőrvédő hab és a kesztyű együttes használatát javasolják.

Használata védelmet jelent a lúgok okozta irritáció ellen, savak okozta irritáció ellen, detergensek, oldószerek, kontakt allergének (fémek, fehérje természetű anyagok) és kórokozók ellen.

Irodalom

1. Kean T, McNally M.: Latex hypersensitivity: a closer look at considerations for dentistry; J Can Dent Assoc. 2009 May; 75(4):279-82

2. Petrányi Győző: Klinikai immunológia (Medicina Könyvkiadó, 2000) 4.3.6 Temesvári Erzsébet: Kontaktekzema

3. Cork M J et al.: New perspectives on epidermal barrier dysfunction in atopic dermatitis; Gene-anvironmental interactions; The Journal of Allergy and Clinical Immunology 2006 Volume 118. issue 1. Pages 3-21

4. Prof. Dr. Med. Th. Ruffl and phil nat. Chr. Surber, Dermatological University Clinic Contonal Hospital Basle, Switzerland; Skin protection by means of a barrier-forming foam. Review of published and reported experiences with Marly Skin protector.