Összefoglaló: a bortermelés közben jelentkező kontaktekcéma szakma-egészségügyi és kozmetikai probléma egyben.

1989. tavasztól őszig összesen 10 olyan borász állt rendszeres ellenőrzés és kezelés alatt, akiknél minden évben visszatérően jelentkezett a kontaktekcéma problémája. A betegség túlnyomórészt a kezet, az ujjakat és az alkart, valamint a könyöktáj részét támadta meg. A legtöbb esetben a kontaktekcéma jelentkezett a nyak korpás területein, a mellkason és a hónaljban, ennek során különösen kényesek voltak a verejték által érintett bőrterületek. Ugyanilyen kontaktekcéma jelentkezett majdnem mindegyik betegnél a verejtékkel érintett arc- és homlokfelületen. A bortermelésben dolgozók ekcémájánál a korábbi megfigyelések alapján megállapítható, hogy különösen erőteljes reakciót vált ki a verejték permetezőszerek használatakor. Rendszerint ekcémás bőrjelenségek, hajszálrepedések, nedvezés és bőrkiütések jelentkeznek, amelyek később részben a felmaródás nyomaihoz hasonló varosodás mellett gyógyulnak. Ez az ekcéma gyakran több héten vagy hónapon keresztül is megmarad. A jelenség okaként minden alkalommal a bortermelésben használatos permetezőszerrel létrejött kontaktust lehetett megállapítani. Ilyen kontaktusra mindenfajta szőlő-, lomb- és földmunka során, de természetesen különösen erőteljesen a permetezés idején sor kerül.

A permetezést követően majdnem közvetlenül elvégzett lombmunka során jelentkezik az ekcémás tünet, különösen olyan nőbetegeknél, akik ezt a munkát egyedül végzik, és erősebben verejtékeznek mint a férfiak.

Ebben az időszakban a kénoldatot és mindenekelőtt aktuant használnak permetezőszerként, amely anyagok különösen gyakorta váltanak ki bőrreakciót. Sok esetben a régi tövek kivágásakor tavasszal, az őszi és téli időszakban hulló csapadék lemosó hatásának ellenére is jelentkezik a kontaktekcéma. De a bőrön a korábban permetezett tövekkel és levelekkel való érintkezéskor is ekcéma keletkezik nyáron vagy kora ősszel, és különösen figyelemreméltó az őszi, késő őszi szőlőszüretkor a bőr és a levelek érintkezése alkalmával kialakuló ekcéma, amely a novemberi kései szüret idején is felléphet.

A borászok és a személyzet a sérülésektől, nedvességtől és permetezőszer maradványaitól való védekezésként majdnem állandóan bőrből/vászonból vagy műanyagból, illetve gumiból készült védőkesztyűt viselnek a szüret ideje alatt.

A védőkesztyű következetes viselése hatékony védelemként szolgál a sérülések és a permetezőszerekkel bekövetkező kontaktus ellen, az olyan manuális tevékenységek azonban, mint pl. a venyige felkötözése, kesztyűben igen nehezen végezhető. Ezen kívül gyakran kromát- és cserzőanyagtúlérzékenység jelentkezik a bőrön, amelyet a verejték és a nedvesség, valamint a nedves bőrkesztyű által kiváltott felázás vált ki. De a műanyag- és gumikesztyű is bepálláshoz és kémiai reakciókhoz vezet a kéz, az ujjak, a csukló és az alkar bőrfelületén. Ezen jelenségek során a Marly Skin bőrvédő készítmény használata hatékony védelmet jelentett.

Összesen négy 18 ás 64 év közötti és hat 24 és 59 év közötti férfi és női borásznál alkalmazták a munkák során az addig szokásosan használt, bőrből/vászonból vagy gumiból és különböző műanyagokból készült munkakesztyű helyett a Marly Skin bőrvédő készítményt. A vizygált borásznőknél a viselt védőkesztyű alatt is használták a Marly Skin bőrvédőt kozmetika céllal annak érdekében, hogy az ujjon, a kézen és a körmöknél a lehető legjobban megvédjék a bőrt a kipállás ellen.

Ennek használatával hatékonyan meg lehetett akadályozni a bőr kipállását. Az ujjbőr még a gumikesztyűben is száraz és sérülésmentes maradt. Az ujjon és az ujjbegyeken a bőr védőkesztyű használata nélkül is védett volt a venyige lenyírása és felkötözése során.

Megfelelő bőrvédelem alakult ki több órán keresztül is, az időjárástól függően. Száraz időben, amikor előzetesen sem esett az eső, a száraz lomb vagy venyige megmunkálásakor a bőr védelme4-6 munkaóra alatt is fennállt. Nedves lomb és szőlővenyige esetén a bőrvédelem 3-4 munkaórán keresztül megmaradt, és a bőrvédő anyagot a munka ideje alatt többször is fel kellett vinni a bőrre. De a pincében végzett munka, az üvegek mosása, töltése, a címkék felragasztása és a csomagolás ideje alatt is hatékony védelmet lehetett elérni az üvegmosóanyagok, a cimkeenyv, a dugóviasz irritáló hatásával szemben. A bőr ekcémásodását valamennyi beteg esetében meg lehetett akadályozni.

Ilyen munkálatokat a szőlőhegyen és a borospincében kisebb családi üzemekben mindenekelőtt a családtagok végzik, a legfiatalabb kortól egészen magas korig, ezért az ilyen bőrproblémák sok éven keresztül fennállnak.

A kéz és a kar ekcémásodása Marly Skin használatával valamennyi kísérletben résztvevő személy esetében több munkanapon keresztül enyhíthető volt. Két kísérletben résztvevő személy esetében erősebb kontaktekcéma jelentkezett az ujjakon, a szőlőhegyen végzett munka során, ennek kapcsán azonban nem lehetett megnyugtatóan tisztázni, hogy a bőrvédő készítményt valójában milyen gyakran és milyen vastagon vitték fel a bőrre.

Túlérzékenység nem jelentkezett. A nem kezelt bőrfelületeken (arc, nyak, mellkas, hónalj) nem lehetett megakadályozni az ekcémásodást, mivel a permetezőszer pora és páraanyagai közvetlenül érintkezésbe tudtak lépni a bőrrel. Ezzel szemben öt beteg esetében a kontaktekcémát sikeresen meg lehetett akadályozni azokon az izzadtságtól nedves testfelületeken, mivel a vizsgálatban résztvevő személyek javaslatra a munka megkezdése előtt bekenték magukat Marly Skin bőrvédő anyaggal. Túlérzékenységet nem tapasztaltunk, még azokon a testfelületeken sem, amelyek erőteljesen ki voltak téve a verejték okozta felpuhulásnak vagy a ruházat általi feldörzsölődésnek. a vizsgálat kiértékelése az alábbi részletes eredményeket hozta:

borászok női borászok
életkor beteg orvos életkor beteg orvos
58 nj nj 36 j nj
68 j nj 47 nj nj
29 nj nj 24 j nj
18 nj nj 36 nj nj
34 nj nj
59 nj nj
nj=nagyon jó j= jó

 

Öszefoglalólag megállapítható, hogy a kéz és az alkar bőrének védelmét a szőlőtermelésben Marly Skin bőrvédő használatával jelentősen javítani lehetett.

Leave a Reply